|
Nem született eredmény a Szegedi Tudományegyetem rektorválasztásán. Bár Szabó Gábor bejutott a második körbe, a kétharmados többséget nem sikerült megszereznie.
Hosszú, unalmas órákat töltöttünk a 4 órára kiírt sajtótájékoztató helyszínén. Félóránként kaptuk a hírt, hogy csúszunk, csúszunk és csúszunk, míg végre befutott Prof. Dr. Rácz Béla rektorhelyettes, a szenátusülés levezető elnöke és közölte a hírt, hogy egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges kétharmados minősített többséget.
A 14 órakor kezdődő ülés a két jelölt tízperces beszédével kezdődött, amelyekre kérdésekkel lehetett volna reflektálni, ezzel a lehetőséggel azonban senki nem kívánt élni. Mivel egyik jelölt sem árul(t) zsákbamacskát, mindenki tisztában van a két jelölt programjával és célkitűzésével, így feketén –fehéren el lehetett volna dönteni, hogy ki érdemelje ki a megtisztelő státuszt. Lehetett volna…
Elkezdődött a szavazás, amely tollal papírra ment végbe és az első kör végeztével az alábbi eredmény született:
49 szavazatból 9 minősült érvénytelennek, Szabó Gábor 27, Wittman Tibor 13 szavazatot gyűjtött, így a kihívó fél nem maradt versenyben.
A második körben a jelenlegi rektort lehetett támogatni vagy sem, itt 5 érvénytelen szavazat született. A 30 igen kevésnek bizonyult a kétharmados többséghez, mindössze három szavazat hiányzott Szabó Gábor sikeréhez, így továbbra is bolyonghatunk a bizonytalanság útvesztőjében.
Ez az útvesztő új pályázati kiírást jelent és felveti a kérdést, hogy mennyire tesz jót az intézménynek a további kilátástalanság. Leghamarabb 3 hónap múlva ül össze a szenátus, hogy döntsön a rektori státusz tulajdonosáról, akinek júliusban el kell kezdenie, vagy folytatnia kell a munkát.
Ha Wittman Tibor meg tudja fordítani az eredményt, és győzelmet arat, kevesebb ideje marad
felkészülnie az igazi megmérettetésre. Mert egy Európában elismert kutató- és egyéb magasztos jelzőket kiérdemelt intézmény vezetése nem kis feladat. Bármennyire is bejáratott, jól működő felsőoktatási intézmény a Szegedi Tudományegyetem, harcolni kell a támogatásokért, a színvonal megtartásáért, és a hallgatók létszámáért.
Akárhogy is nézzük, ez a választás az érvénytelen szavazatokon bukott el.
Felmerül a kérdés, hogy kinek áll érdekében érvénytelen szavazatot benyújtani? Mert azt ugye senkiről nem feltételezhetjük, hogy nem fogott a tolla, vagy annyira izgult, hogy nem tudott egy nevet leírni a papírra. A hallgatói érdekképviselet mentesül a vád alól, hiszen számtalanszor bizonyította egységét és összefogását. Valószínűleg nem az ő kezükből kerültek ki értékelhetetlen voksok, hiszen minden vágyunk, hogy legyen egy határozott de humánus, összefogó de teret adó, intézményközpontú és hallgatóbarát rektorunk.
Három hónap múlva.
|
