Az alacsony gyermeklétszám miatt Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is zsugorodik a 2017-2018-as tanévtől a magyar nyelvű oktatási hálózat.

A Maszol.ro portál pénteki cikke szerint idén ősztől 78-cal kevesebb magyar kilencedik osztályos, és 98-cal kevesebb magyar ötödik osztályos lesz Kolozs megyében, mint a mostani tanévben. Emiatt a Brassai Sámuel Gimnáziumban és a külvárosi vegyes tannyelvű Onisifor Ghibu Gimnáziumban szűnik meg a következő tanévtől egy-egy 9. osztály, a Báthory István Gimnáziumban pedig eggyel kevesebb ötödik osztály indul.

Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a portálnak úgy vélekedett, hogy a magyar iskolahálózat e kedvezőtlen fejlemények ellenére is nyertese volt a jövő évi beiskolázási számokról folyó vitának, hiszen, ha ugyanazzal az átlaglétszámmal számolnák a magyar osztályokat, mint a románokat, kettővel kevesebb 9. osztály indulna.

Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek kellett meghoznia a döntést arról, hogy mely iskolákban induljon kevesebb magyar osztály. A kolozsvári iskolák vezetői ugyanis korábban nem tudtak egymással megegyezni erről.

Korábban Sepsiszentgyörgyön is karcsúsítani kellett az iskolahálózatot. A kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt a városi önkormányzat a múlt héten a Puskás Tivadar Szakközépiskola és a Kós Károly Szakközépiskola összevonásáról döntött. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a Kós Károly szakközépiskola belvárosi épületében az ingatlan felújítása után elemi iskolát hoz létre, amelybe a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Gimnázium elemi osztályait csoportosítja.

Az intézkedések mind Kolozsváron, mind pedig Sepsiszentgyörgyön élénk vitát váltottak ki a magyar közösségben. A sepsiszentgyörgyi intézmény-összevonást a közösségi portálokon megjelent kommentárokban sokan a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági fellépéshez hasonlították. - írja az MTI.

Kép: erdelyimagyar.com., kozepsuli.hu

Vivi

Mező Vivien

Szeptemberben kezdem az SZTE-n a Kommunikáció és médiatudomány mesterképzést, előtte ugyanitt magyar alapszakot végeztem kommunikáció minorral. Már a gimnáziumban is érdekelt a média, a hírszerkesztés, ekkor kezdtem el újságíróként tevékenykedni a suliújságban. Az egyetemre kerülve rögtön kaptam az alkalmon, hogy itt is részese lehessek valami hasonlónak, így elsőként a SZTE-reo, majd az Epresso újságírója lettem, most pedig az Epresso főszerkesztőjeként tevékenykedem. Főként közéleti, illetve oktatással kapcsolatos témákkal foglalkoztam és foglalkozok most is, de nyitott vagyok mindenre. Szerintem ez az egyik legfontosabb újságírói tulajdonság, így igyekszem minden témáról mélyreható és hiteles cikket készíteni, hogy a különböző problémák minden oldalát megismerjék az olvasók.