Felmérési adatok bizonyítják, hogy 2005 óta idén érettségizik a legkevesebb diák. Az elmúlt 12 évben egyszer sem volt olyan alacsony ez a szám, mint az idén.

A kormány szeretné a diákokat a gimnáziumi oktatás felől a szakgimnáziumi és szakiskolai oktatás felé terelni, hogy ezzel a jelenlegi hiányszakmák pótlását lehetővé tegyék - ez alighanem az érettségizők számnak további csökkenését hozza majd magával.


Mindezek mellé hozzá kell tenni, hogy Palkovics László oktatásért felelős államtitkár múlt csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelező gimnáziumi felvételit és a felsőoktatási felvételi működéséhez hasonlóan, államilag meghatározott gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakközépiskolai keretszámokat vezet be a kormány.

"A felsőoktatásban nincsen felvételi vizsga 2005-óta. A felsőoktatás már nem kontrollálja a felvételi követelményeket. Van egy iskolai záróvizsga, az érettségi. Ez sztenderdeken alapszik, melyek a középfokú oktatás kimeneteli követelményeit foglalják magukban. A pedagógusok a sztenderdeknek alapján készítik fel a gyerekeket a kimeneti vizsgára, így az eredmények is sztenderdek, amiket lehet mérni. Az, hogy a középfokú oktatásra való jelentkezéshez csinálnak egy felvételi vizsgát, amit a középfokú oktatás sztenderdjei alapján határoznak meg, nonszensz" - mondta Radó Péter, oktatáspolitikai elemző a kötelező középiskolai felvételi vizsgáról.

Ez azt vonja maga után, hogy a szakközépiskola régebben egy nagyon jó dolog volt , mert teljes értékű érettségit adott, tehát ha valaki szakközépiskolában végzett, dönthetett úgy, hogy továbbtanul, hogy 1 vagy 2 év alatt tanul egy szakmát, amiből levizsgázik - a szakközépiskolába járó gyerekek fele ezt választotta - vagy pedig kimegy a munkaerőpiacra. De miután lebutították a szakközépiskolát, már ott is csökken a jelentkezők száma. Már nem lehet a képzéssel teljes értékű középfokú oktatásban részesülni, mivel egyszerre kell a szakmai képzést és a négyéves szakgimnáziumi képzést elvégeznie a diákoknak, és annak érdekében, hogy fel lehessen készülni a szakmai vizsgára, kiszorítottak a szakgimnáziumokból 400-700 óra közötti közismereti óraszámot" - magyarázta Radó.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a diákokkal, akik nem szakmunkások akarnak lenni, de felvételijükkel nem kerülnek be gimnáziumba, Radó Péter ezt válaszolta: "Azokkal rettenetesen és gyalázatos módon ki van szúrva. Lelökték az életüket egy olyan pályáról, amit be szerettek volna járni. Hiába akartak teljes értékű érettségit adó iskolában továbbtanulni, erre már nem kaphatják meg akkor a lehetőséget." Ezek az újítások további csökkenést eredményezhetnek majd.


Forrás: eduline.hu

Képek: eduline.hu, hvg.hu

Margit

Hodován Margit

Hodován Margit vagyok, a Szegedi Tudományegyetem magyar alapszakos végzős hallgatója. Már középiskolás korom óta érdekel a média világa. Itt az egyetemen lehetőséget kaptam, hogy ne csak pusztán külső szemlélője, hanem részese is lehessek. Újságíróként eleinte kulturális témákról írtam cikkeket (programajánlók, színházkritikák, kiállítások), jelenleg teljesen más témákkal foglalkozom: a felső-, és közoktatási hírekkel. Ijesztő volt az elején, de mára ez háttérbeszorult. Ezekről is kell írni, kell olvasni és kell, hogy tudjunk róluk!